A hidrogénenergia ígéretes megoldásként jelenik meg az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és a nulla kibocsátás elérésében. Tiszta energiaforrásként a hidrogén felhasználáskor csak vizet és hőt termel, így környezetbarát a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest, amelyek káros szennyező anyagokat bocsátanak ki. A hidrogén legfontosabb alkalmazásai közé tartoznak a hidrogénüzemű járművek és az energiatermelés, különösen a megújuló forrásokból származó zöld hidrogén révén. A hidrogén létfontosságú szerepet játszik a nulla nettó kibocsátásra való átállásban, lehetővé téve az országok számára, hogy csökkentsék a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést. A megújuló energiával előállított zöld hidrogénre, a szénmegkötéssel földgázból nyert kék hidrogénre és a jelentős kibocsátással járó szürke hidrogénre osztható. Míg a hidrogén számos környezeti előnnyel jár, például alacsony szén-dioxid-kibocsátással és csökkentett légszennyezéssel, az olyan kihívásokkal, mint a szivárgási kockázatok, a megújuló energiától való függés és az infrastruktúra költségei, foglalkozni kell. Indonéziában a hidrogénben, mint alternatív energiaforrásban rejlő lehetőségek jelentősek, és a technológiai fejlődéssel és együttműködéssel a hidrogénenergia jelentősen hozzájárulhat a globális fenntarthatósági célok eléréséhez. A hidrogén a legígéretesebb P2X tüzelőanyag az energiatermelésben szén-dioxid-mentessége és magas termelési energiahatékonysága miatt, és a várakozások szerint költségversenyképessé válik a megújuló villamosenergia-árak csökkenésével. A zöld hidrogéntermelés fő kihívásai közé tartozik a megújuló energiához és a tiszta vízhez való hozzáférés, ami meghatározza a hidrogéntermelési csomópontok életképességét. Az üzemanyag-szállítási módok és a távolságok jelentősen befolyásolják a költségeket és a károsanyag-kibocsátást, míg a tárolási megoldásokat a hidrogén gázhalmazállapotának megfelelően kell kialakítani. A hidrogént gázhálózatokon keresztül lehet elosztani és földgázzal keverni, bár sok ipari felhasználó a tiszta hidrogént részesíti előnyben, ezért speciális hidrogén-infrastruktúrára van szükség. Továbbra is aggodalomra ad okot az infrastruktúra kiépítésének ütemezése és a megfelelő zöld hidrogénellátás biztosítása. Az üzemanyag-választást befolyásoló tényezők közé tartozik a rendelkezésre állás, a költségek, a termelési és tárolási lábnyom, valamint az üzembiztonság. A földgáz legfeljebb 25%-os hidrogénnel való keverése a hatályos szabályozás szerint megengedett, de a magasabb keverékek vagy a tiszta hidrogén gondos anyagválasztást és biztonsági tervezést igényel. A hidrogén előállítási módjai változatosak: a zöld hidrogén megújuló villamos energiát használ az elektrolízishez, a rózsaszín hidrogén atomenergiát, a kék hidrogén földgázt használ CO2 megkötésével, a szürke hidrogén pedig CO2-t bocsát ki a légkörbe, ami jelenleg a domináns módszer.
